Egy szóval a válaszunk erre: Nem. A házassági vagyonjogi szerződés egy kifejezetten vagyonviszonyokat szabályozó jogi dokumentum, amelyet általában esküvő előtt késztettet a jegyespár. A szerződés célja, hogy még esküvő előtt meghatározza a felek vagyoni jogait és kötelezettségeit, valamint elkerülje a jövőbeli vitákat és jogi eljárásokat, vagyis személyes biztonságot is nyújt. Meghatározza, hogy pontosan mi a közös és mi a különvagyon, mikor és hogyan szűnik meg a közös vagyon, és hogy a házasság alatt szerzett vagyon hogyan lesz elosztva esetleges válás vagy halál esetén.
Milyen esetekben érdemes házassági szerződést kötni a jegyesség ideje alatt?
- Amikor az egyik vagy mindkét fél jelentős vagyonnal rendelkezik a házasságkötés előtt.
- Amikor az egyik fél vállalkozó vagy önálló vállalkozást vezet.
- Amikor a házaspárok eltérő pénzügyi szokásokkal vagy kötelezettségekkel rendelkeznek.
Miért van szükség szerződésre?
A Ptk. szerint a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn. Ettől eltérni – vagyoni szempontból tehát – csak a házassági vagyonjogi szerződés megkötésével van lehetőség: A Ptk. 4:34. § (1) paragrafusa kimondja, hogy a “házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.”
A szerződést mindenképpen megbízható ügyvéddel készíttessük el, és fontos tudni azt is, hogy harmadik fél előtt csak akkor lesz érvényes a szerződés, ha közjegyző előtt írja alá a pár.
Nem csak házasuló jegyespárok, hanem már házasságra lépett pár is készíttethet házassági szerződést.
Az életközösség megkezdésének időpontjától számítandó a házastársi vagyonközösség létrejötte: Ettől az időponttól bármelyik fél által szerzett vagyon a felek által közösen szerzett vagyonnak minősül, amely a feleket egyenlő arányban illeti meg (kivételt jelenthet ez alól, ha az adott vagyontárgy házastársi különvagyonnak minősül). A szerződés az életközösség megszűnésével egyidejűleg szűnik meg.
Közös vagyon és különvagyon a házasság alatt: Mi a különbség?
A közös vagyon olyan vagyontárgyak és jövedelmek összessége, amelyeket a házasság alatt a felek közösen szereztek. Ide tartozhatnak például az ingatlanok, autók, bankszámlák és egyéb vagyontárgyak, amelyeket a házasság ideje alatt vásároltak vagy szereztek.
A különvagyon ezzel szemben olyan vagyontárgyak és jövedelmek összessége, amelyeket a felek a házasságkötés előtt szereztek, vagy amelyek öröklés vagy ajándékozás útján kerültek a birtokukba. A különvagyon megőrzése érdekében fontos, hogy a felek pontosan meghatározzák, mely vagyontárgyak tartoznak ebbe a kategóriába, és ezeket a házassági vagyonjogi szerződésben rögzítsék.
Ha nincs házassági szerződés
Ha nincs házassági (vagyonjogi) szerződés, akkor fent már említett Ptk. szerinti alapértelmezett szabályozás érvényesül: Minden, amit a felek a házasság alatt szereznek (jövedelem, ingatlan, autó, vállalkozás, megtakarítás, stb.) közös vagyonná válik, függetlenül attól, hogy kinek a nevén van. Különvagyon marad viszont a házasság előtt megszerzett vagyon (ajándék, örökség, személyes tárgy, stb). Válás esetén a különvagyont nem kell osztani, viszont a közös vagyont igen. A közös vagyon közös megegyezés vagy bírósági döntés alapján osztható fel fele-fele arányban, függetlenül attól, ki keresett többet vagy kinek a nevén van az adott vagyonelem.